4.fejezet

Mi folyik itt?? Hátráltam, majd neki ütköztem egy ajtónak. Egy kosárlabda palánk volt felakasztva az ajtóra, és egy felirat amely megnyugtatott : WC. Megkönnyebbültem, majd benyitottam. Ennek a nőnek még a mosdója is nagyobb mint a szobám, pedig az sem kicsi. Elvégeztem a dolgomat, kezet mostam, majd a tükörbe  megállapítottam hogy egészen szívdöglesztően nézek ki .
Kiléptem a mosdóból, de ezt a mutatványt inkább pofára esésnek nevezném.Átestem egy szőrös párnán. Ez a hely egyre furcsább. Lehet hogy haza kéredzkedek, mondván hogy rosszul vagyok. De ekkor észre vettem, hogy ez nem egy párna, hanem egy macska. Allergiás vagyok a macska szőrre sajnos,pedig olyan kis aranyos . Hátráltam, majd észre vettem az ágyon egy mp3 lejátszót egy pihen fejhallgatóval.Vajon mit hallgathat egy ilyen dilis nő? Befeküdtem, pontosabban beugrottam az ágyba feltettem a fejemre, és rányomtam a play gombra. Az apró kijelzőn megjelent a szám címe : Pric Tag Demo
Meghallgattam kétszer is.. Harmadjára pedig már együtt énekeltem az mp3-al. Vajon ki lehet ez az énekes? Kinek a feldolgozása? Amíg ezt csináltam, eltelt minimum 15-20 perc is.És egyszer csak lépteket hallottam, ezért gyorsan leállítottam az mp3-at, és bebújtam az ágy alá. Tuti Michelle az.Most le fogok bukni! Mit mondjak majd neki? A hangok felerősödtek, és én gyorsabban kezdtem venni a levegőt. Az ajtó kinyílt, és én reflex szerűen csuktam be a szememet.Kinyitottam a szemeimet. Egy fiú lépett be ! Még hozzá nem is olyan csúnya srác..Kosaras cuccban volt, és a kezében ott volt egy nagy kosárlabda is. Ledobta a pólóját és beugrott az ágyba.
-Au!
-Ez mi volt?- kérdezi a srác. De válaszolni nem merek.
-Romo, hol vagy?- Az meg ki? Engem Lisanak hívnak. Talán a cica.
-Utoljára kérdezem! Van itt valaki?-mit csináljak?
Leugrik az ágyról, fölveszi a pólóját, és benéz az összes szekrénybe. Már éppen hajolna le az ágyhoz amikor egy fülsüketítő ordítás hallatszik a kert felől. Az én nevem! Engem keresnek.
-Most már értem.Lisa te vagy az?-ezt már nem bírtam tovább.
-Igen.

*Austin szemszöge*
 Tuti anyu egyik barátnőjének a lökött lánya már megint. Már a legutóbbinál is mondtam hogy ne engedjen be a szobámba senkit. Kész idegbaj. Bejönnek a szobámban és mindig elvisznek valami kis apróságot, mert azt hiszik hogy nem tűnik fel. Lehet hogy nem kellett volna feltöltenem a YouTubera mind a hat videómat. Lehet hogy még várok a Price Taggel. Még úgy sem hallotta senki sem. Lehet hogy be fejezem egy darabig mielőtt elfajul a helyzet..
-Utoljára kérdezem.Van itt valaki?-ha most nem válaszol, én nem tudom mit csinálok. Már kezdem unni ezt az egészet.
-Igen.-Nahát, még sem néma.
-Kibújnál az ágy alól esetleg ?- Ki jön Tuti kinyírom.
-Sz-sz-szia. Lis-Lis-Lisa va-vagyok.- ez kész.És még retardált is? Rohadt jó.
-Öhmm..izé, miért voltál az ágy alatt?-Vett egy mély levegőt és kifújta magát.
-Lisa Alvey vagyok. Itt lakok a szomszédban.
-Trish néni lakik a szomszédban.
-A másik oldalatokon lakok anyuval.
-Még sose láttalak- mondom,aztán pedig óvatosan végig pásztázom szemeimmel . Eléggé ismerős.
-Várj. megtennéd hogy felállsz? És össze fogod a hajadat?
-Minek?
-Csak csináld meg légy szíves.- Olyan ismerős ez a csaj, hasonlít a lányra a sulinkból. Aki kinyírt  két embert, csak hogy megmentse az anyját, nég jó hogy riporter vagyok a St.Mary High Schoolban.
-Rendben, ha neked így jobb.
-Basszus!-felállok és oda megyek a falamhoz.
-Te vagy az a lány a balesetből.-mondom szinte hisztérikus hangon, miközben rámutatok egy képre.